Francesco Chiossi és kollégái az LMU Münchenen 60 emberrel csináltak egy egyszerű kísérletet: mindenki kapott egy feladatot, jött egy tízperces szünet, aztán folytatták. A szünetben az egyik csoport pihent, a másik Twitteren, a harmadik YouTube-on, a negyedik TikTokon volt. A TikTokos csoportnál a szünet előtti 80 százalékos pontosság 49-re esett vissza, a Twitternél és a YouTube-nál nem volt szignifikáns változás. A mért képesség neve prospektív memória, vagyis az, hogy egy megszakítás után is emlékszel a saját szándékodra, és végre is hajtod.
Nagyon érdekes, hogy a Twitter és a YouTube nem hozta ugyanezt a hatást. Nem a képernyő önmagában a probléma, hanem a formátum, a néhány másodpercenként váltó, egymáshoz nem kapcsolódó tartalmak sora, és megdöbbentő, hogy mennyire keveset foglalkoztunk eddig ezzel. Pedig ideje lenne, nem véletlenül korlátozzák a TikTok-ot Kínában is már 2023 óta.
Ausztráliában 2025. december 10-én lépett hatályba a világ első törvénye, ami szerint 16 év alatt nem lehet fiókod a nagy platformokon (tíz platform érintett), és a szülő sem adhat rá engedélyt. A felelősség a platformon van, nem a szülőn vagy a gyereken, a bírság 50 millió ausztrál dollárig terjed. Ez pedig terjed, azóta Brazília, Indonézia és Franciaország is csatlakozott a saját törvényeivel.
Néhány év múlva ezt valószínűleg úgy fogjuk nézni, ahogy most a beltéri dohányzást: nem az lesz a kérdés, hogy miért tiltották be, hanem hogy miért tartott ilyen sokáig idáig eljutni. (És a felnőtteket is megvédeni.)